50 év dióhéjban (1957-2007) 

50 évvel ezelőtt alakult meg hivatalosan, a ma több mint ötven főt számláló Szekszárdi Rádió Klub. Megpróbálom a lehetetlent, néhány sorban összefoglalni ezt az eseményekben gazdag 5 évtizedet. 

A második világháború után 1956-ig Fojdl Ferenc vezetésével néhányan már próbálkoztak adóállomás építésével, de hivatalos klub működéséről nincs írásos dokumentum. 1957-ben az akkori MHS égisze alatt hivatalosan megalakult Megyei Klub néven Szekszárdon a rádióklub. Vezetője Müller Károly Pécsről jött és ezért a klub hívójele először a Baranya megyéből származó HA3KMP lett, ami egyben a megye első rövidhullámú hívójele volt. A berendezés egy házi készítésű 50 wattos CW/AM adó és egy BC348 vevő volt. A kezdeti időszakban 10-20 fő között mozgott a klub létszáma. Az alapító időszakban a jelenlegi aktív tagok közül Harangozó János HA3NB volt már tag, ezenkívül a későbbi klubtitkár Paál Géza HA3NA. Müller Károly HA5AU vezetése alatt aktív rövidhullámú forgalmazás folyt és folyamatosan tanfolyamokat tartottak, ahol képezték a fiatalokat.

1959-ben Valkay Lajos HA3NG vette át a klub vezetését a Budapestre távozó Müller Károly helyett. Az első megfigyelő szám HA3-1051 1958-ban, az első egyéni adóengedély HA3NA pedig 1961-ben lett kiadva Paál Gézának. Ezután lett a HA3KNA kollektív hívójel is lekérve. Ekkor az adó egy 20 wattos kétsávos berendezés volt, a vevő pedig egy SADIR és egy NV-1 nehézegységes vevő volt, az antenna pedig egy dipól. Ezzel az összeállítással havi 2-300 összeköttetés született, többnyire HA3NA ténykedésének köszönhetően.

A klub életének ebben a szakaszában domináns volt a konstrutőrködés, aminek nagy lökést adott a tranzisztoros technika elterjedése. Nálunk épült meg az ország egyik első elektronikus "gyorsbillentyűje", amit még a 70-es években is használtunk. Emellett már volt aktív rádiós tájfutó élet, akkori nevén rókavadászat, amiben Lengyel Gábor HA5AR volt a legsikeresebb. Ebben az időszakban aktív tag volt még többek között Horváth György HA3NF, Csende Sándor exHA3NC, Kláb János, Toronyi György és Tarr János. Már itt a kezdeti időszakban tetten érhető a klub társadalmi hasznossága: a tagok aktív részesei voltak a Kálváriára telepített TV relé kiépítésének, de feladatuk volt a repülőnapok hangosítása és "kombájn híradás" megszervezése a Paksi Konzervgyárnak.

1967-ben több változás is történt: az MHS-ből MHSZ lett, megalakultak a területileg "önálló" rádióklubok. A változások jegyében Valkay Lajost kinevezték megyei technikai főeladónak és a klub élére egy nem rádióamatőr katonát Biros Lászlót nevezték ki. Ennek ellenére az évtized végén a régi tagok mellett sok a fiatalabb generációhoz tartozó tag is tevékenykedett pl. Gábriel József, Halász Ferenc, Csóti Tibor, azonban még csak öt egyéni adóengedélyesünk volt. Biros László titkársága csak egy évig tartott, utána 9 évig Paál Géza volt a klubtitkár. Irányítása alatt nagyon sokat fejlődött a klub, igen eredményes volt a rövidhullámú forgalmazás, a diplomák gyűjtése, kinevelődött egy nagyon aktív mag, akik megalapozták a későbbi eredményeket. Ehhez hozzájárult az is, hogy modern rövidhullámú gyári berendezést kapott a klub (Telrad 200) és megépítette első iránysugárzóját egy 2 elemes Yagit 21MHz-re.

1969-től folyamatosan léptek be azok a tagok - Weisz János HA3NS, Weisz László HA3NU, Neumann Ferenc HA3FTA, Szabó Ferenc HA3OC, Kisantal Béla HA3OG - akikből az első generációs rádióforgalmi, rádiótöbbtusa és gyorstávírász versenyzők lettek. Ebben az időszakban sorköteles tanfolyamokon lehetett elsajátítani a rádiózás tudományát, amelyeket Hegedűs István tartott. Ekkortájt sokan tettek különböző nyelvekből rádióamatőr nyelvvizsgát, ami szintén sokat lendített a rövidhullámú forgalmazáson (volt 3 aktív YL operátorunk: Müller Teri, Thész Judit, Gacsályi Mónika). Az 1971 I. Vadászati világkiállítás alkalmából a klub is kiadott egy oklevelet GEMENC diploma néven.

A hetvenes évektől egyre komolyabb szerepet kapott a sporttevékenység. Az ország közel 200 klubjának szinte mindegyikében működött rádióforgalmi, rádiótöbbtusa, gyorstávírász és rádiós tájfutó (akkori nevén rádió iránymérő) szakosztály. Klubunk is aktívan tevékenykedett mindegyikben, amit az ekkoriban elért országos bajnoki címek fémjeleztek. Évente körülbelül 30 éterversenyen vettünk részt. Sok fejlesztés történt ebben az évtizedben is, többekközött egy új FT250-es, majd egy FT277E készüléket kapott a klub és felkerült a tetőre az első 3 elemes QUAD antenna is. A Kálvária-hegyről URH versenyeken is indultunk. 1973-tól már volt válogatott versenyzője a klubnak Weisz János és Weisz László személyében, de az első dobogós nemzetközi helyezés csak 1979-bn született (Weisz L. Duna Kupa 2. hely). Az évtized végén kerültek a klubba egy újabb generáció jeles képviselői először Kócsi József ex. HA7WK, majd Hudanik Antal HA3OV és Ferencz József HA3OU. Az adóengedélyesek száma ekkor 12 körül mozgott. 1977-ben újabb vezető váltás történt, a klub új titkára Weisz János lett. Igazi vezéregyéniség volt, irányítása alatt aktív klubélet folyt, a taglétszám hatvan felett volt, újabb technikai fejlesztések történtek és komoly erőfeszítések a minél jobb eredmények elérésére, melynek eredményeképpen a 1989-ben megszületett az első EB aranyérem Császár Valéria HA3FO jóvoltából.

A 80-as években folytatódott az előző évtized végének tendenciája. Aktívan működtek a szakosztályok. A legnagyobb sikerek ebben az időszakban a gyorstávírász és rádiótöbbtusa szakágakban születtek. A sorozatos OB helyezéseknek köszönhetően egyre többen kerültek be a különböző válogatott keretekbe. Újabb készülékkel, egy FT757GX-el gyarapodott a klub, amiben már megjelent a számítástechnika (CAT). Elkészült az első végfok, amely 800 wattos volt és egy 4 elemes quad díszelgett a tetőn. Ez a technika ismételten sokat lendített a rövidhullámú aktivitáson, évente több mint 10.000 QSO született, meg lett az összes DXCC körzet, rengeteg diploma és verseny eredményt igazoló oklevél került a falra. A számítógép elterjedésének köszönhetően népszerűek lettek a digitális üzemmódok, mely kapcsán a klub tagjai közül az első SSTV és géptávíró összeköttetéseket Ferenczi István HA3NX és Weisz László HA3NU csinálták.

1988-ban újabb változások következtek be, a klubot leköltöztették a volt gondnoki lakásba és az udvaron felállításra került egy 15 méteres torony, egy 5 elemes beam antennával, valamint kaptunk egy FL2100Z - 600 wattos gyári végfokot. A klub tagsága 55-60, az adóengedélyeseké 25-28 körül mozgott. Ezután, 1989-ben következett be a klub történetének eddigi legnagyobb fordulópontja.

A rendszerváltással megszűnt az MHSZ, ami nem csak azt jelentette, hogy a klub végre önálló bejegyzett társadalmi szervvé válhatott, hanem azt is, hogy megszűnt mindennemű állami támogatás. A bejegyzéssel Weisz János lett a klub elnöke, Weisz László pedig a titkár. Nagy segítség volt a talpon maradásban, hogy jogutód szervezetként megörököltük az ingatlant amiben voltunk. Persze ez nem ment magától, az egész átalakulás levezénylése, az ingatlan igénylésétől a technikai eszközök átvételéig, az elnök Weisz János nevéhez fűződik.

Hamar alkalmazkodott a klub az új viszonyokhoz, de a fennmaradásért azóta is folyamatosan meg kell küzdeni.

A rendszerváltással megszűnt a rádiótöbbtusa, ami egyik sikerágazata volt a klubnak, viszont megmaradt a gyorstávírászat, ami a kilencvenes években eddig nem látott sportsikereket hozott és sokat fejlődött a rádiós tájfutás is. 1991-ben Nerpeeltben Császár Vali és Weisz László Európabajnok, Weisz János második lett. 1995-ben Siófokon Hudanik Antal világbajnok, Weisz László második lett. Két évre rá Anti megvédte a címét, majd 99-ben második lett. Ezenkívül rádiós tájfutásban sorra születtek a korosztályos országos bajnoki helyezések (Weisz Attila, Weisz Csilla, Győri József révén), majd 1998-ban rádiós tájfutásban Weisz János a szenior csapattal VB harmadik lett. A technikai fejlesztések ebben az évtizedben sem kerülték el a klubot, de most már mindent önerőből kellett megoldani. Vásároltunk egy FT990-es adóvevőt, az 5 elemes tribander pedig le lett cserélve egy 14 és egy 21 MHz-es Yagira. Ezenkívül Pitman Zoli HA1AG által adományozott WARC sávos Yagi is gyarapította az antenna készletet. A rendszerváltást nem csak a klub érezte meg, hanem annak tagjai is. Sokan felhagytak az aktív tevékenységgel, munkahelyi elfoglaltság miatt, vagy vállalkozásba kezdtek. Mivel megszűnt a központilag támogatott utánpótlásképzés, ezen a területen is erős visszaesés kezdődött, amit tetézett az Internet megjelenése és térhódítása a fiatalok között. A létszám a jelenlegihez hasonlóan 50 fő körül, az adóengedélyesek száma 30 körül mozgott.

2000-ben Weisz János eltávozásával nagy veszteség érte a klubot. Nehezen megfogalmazható, hogy saját érdekeit háttérbe szorítva mennyi időt, energiát áldozott imádott klubja fenntartása érdekében. Az elnöki teendőket ezután Weisz László vette át, a klubtitkár Szabó Ferenc lett. A sportsikerek nem maradtak el az utóbbi évek folyamán sem. A 2003-as gyorstávírász VB-n Weisz Andrea és Weisz András is bronzérmes lett, Győri Balázs pedig az F19 csapatban ért el EB ezüstöt rádiós tájfutásban. Rádióforgalomban Hudanik Antal és Weisz László ért el csapatban VB 2. helyet (2001), míg Hegedűs Norbert (HA3FIN) EB 2. lett 2005-ben.

Tagjaink több sikeres nemzetközi expedíció részesei voltak, kimagasló nemzetközi eredményeket elérve. Közben két nagyteljesítményű 2KW-os végfokkal, egy 50 MHz-es 6 elemes Yagival gyarapodott a technika és Szabó István HA0HZ/HA3UZ beindított Tolnán egy 145MHz-es beszéd átjátszót. A rádió klubban ismét aktív munkát folytató Harangozó János pedig a műszaki feladatok megoldásával foglalkozott. A klubban a forgalmazás erősen visszaesett, ami annak tudható be, hogy az aktív operátorok komoly saját technikával rendelkeznek. A legfiatalabb, általános iskoláskorú generáció a rádiós tájfutással foglalkozik és már OB dobogós helyezésekig jutottak. A klub székhelye jelenleg egy társasház része, amely olyan komoly likviditási gondokkal küzd, hogy már a klub létezését is fenyegeti. Miután a társasházban kikapcsolták a villanyt és a fűtést, a klub kénytelen volt erőn felüli beruházással önállóan megoldani az infrastruktúrát. A talpon maradáshoz az ingatlan bérbeadása és az időnkénti szponzori juttatások mellett az egyetlen külső segítség a folyamatos pályázat írás. A szponzoroknak ezúton is szeretnénk köszönetet mondani, önzetlen támogatásukért, a teljesség igénye nélkül: Tarr Kft. Aqua-Mont Kft. PA Zrt., Emerson Kft. és természetesen itt kell megemlíteni a Szekszárd MJV által nyújtott támogatásokat.

Miután a jelenlegi székhelyen a nagy beépítettség miatt nagyon beszűkültek a minőségi rádióforgalmi munka feltételei, a klub vezetése elhatározta, hogy felépít egy versenyállomást a Szekszárd melletti 273 méter magas Cserhát tetőn, ahol sikerült egy 2000m2-es telket szerezni. Nagy segítség volt, klubtagunk ifj. Tarr János HA3UR felajánlása, melynek folytán a Tarr Kft. kiépítette a villamos hálózatot. Jelenleg tervezési stádiumban vagyunk, remélhetőleg 2008-ban már beindulhat egy a jelenleginél magasabb szintű, nemzetközi eredményeket produkáló rádióforgalmi munka.

Az ötvenes-hatvanas évek áttekintéséhez köszönöm a segítséget Paál Gézának és Harangozó Jánosnak.

Szekszárd, 2007, HA3NU

HA3NA és HA5AR 

RTF mb.(ex3NR, 3NS, op.Vince, 3NU, op.Pista, , 3FTA, 3NC) 

HA3NG és exHA3NC 

HA3NB

GYT mb. (3NX, op. Tibi, Jóska, 3NC, op.Feri, ex3NR, 3NS) 

Megyei edzőtábor 

ROB utáni öröm 

Bemutató a szálkai tónál (HA3OU, HA3NS, HA3OV) 

RTF csapat 2003 

RTF csapat 2004

Gyorstávírász VB 2003, Minsk 

Rig a hőskorban ... 

... és ma